2014. augusztus 6., szerda

Thai lazacfilé vietnámi zöld papaya salátával



Pár éve még az is science fiction volt, hogy halat szabad akaratomból egyek, ma meg éppen az utókornak mentem ezt a receptet. Mondjuk pár éve olyan apróságok is sci-finek tűntek, hogy szabad akaratból végignézzem a Harry Potter összes részét és izgatottan rohanjak a moziba a fináléra, pedig megtörtént. Újabban meg bejön a 70es-80as évek amerikai klasszik rockja (most is azt hallgatok, oemdzsí), ami után már bármi megtörténhet, még az is lehet, hogy egyszer a Star Wars is érdekelni fog, vagy a balett. Vagy persze azt se gondoltam volna soha, hogy a margaritát bármi evör megszorongathatja a koktél kategóriában (mivel alapvetően nem is szeretem a koktélokat), erre az elmúlt 3 évben berobbant az életembe a caipirinha, aztán pedig a vietnámi bárpultos, Tintin specialitása, a GIN alapú korianderes-limeos-citromfüves itóka, aminek hatására a gin bekerült a háztartásunkba. Sőt, tavaly Londonban állandóan GIN-t akartam inni, és végig is kóstoltam többet, ha legközelebb megyünk, gin kóstolóra is szeretnék menni, annyira izgalmas. Na ezt meg aztán tényleg soha soha soha nem gondoltam volna. És ezek a változások csak az elmúlt pár év terméséből spontán kiragadott jelentéktelen példák... ...melyek sora mind-mind azt bizonyítja, hogy soha nem mondd, hogy soha, meg azt is, hogy - ételeknél maradva -  mindennek adni kell egy esélyt, kivéve a szalontüdőt ill. bármit, amiben rovar, csúszómászó, here, szemgolyó vagy agydarab van. Azoktól tartózkodnom kell, különben hányás lesz belőle, eddig öklendezésig jutottam, tehát részleges tapasztalatból beszélek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hal azóta sem a legnagyobb kedvencem (kivéve ha nagyon friss!), de Aaaaaah, ennek a lazacnak már a gondolatától is elgyengülök. Ez a máz egyébként bármilyen fehér húsú tengeri halhoz, rákhoz, sőt, csirkéhez is zseniális, lehet kísérletezni!

A salátáról is van ám mondanivalóm.
A dél-kelet-ázsiai országokban elég sűrűn előfordul mindenféle változatokban, és ebből én nem sokat próbáltam, mert Vietnámban tanítottak nekem (erről később) egy olyan változatot, ami a tökéletes alap. Azok mellett, hogy egyszerűen isteni, már megint ezek a társult emlékképek... ...ahogyan vietnámi gasztronómia mekkájában, Hoi An-ban, a folyó partján, egy valaha módos kínai kereskedő  által építtetett, sárga, csinos, lampionos ház mára omladozó vakolatú, sárgás-szürke foltos, belül is  meglehetősen lepattant, családi főzőiskolának kinevezett konyhájában Gioan - a vietnámi családi vállalkozó lány - a saláta készítése közben gyakorlatilag minden hozzávalót üdvözöl, 'Hello Chili', 'Hello Papaya', 'Hello Mint' stb...  ...olyan végtelen természetességgel, mintha csak a betoppanó, aznap harmadszorra látott öccsének köszönt volna oda. Aznap és általában Vietnámban nagyon sok mindent tanultam, amit azóta is használok, konyha falain belül és kívül egyaránt, úgyhogy egyszer még mindenképpen írnom kellene egy vietnámi indulamandulát is.

A hal és a saláta együtt egyszerűen tökéletes, a fehér rizs pedig azoknak a népeknek a kedvéért javallt, akik komolyabb szénhidrát forrás nélkül nem érzik komplettnek az étkezést.

Thai lazac


Hozzávalók 4 személyre:

4 szelet lazacfilé
fél-1 db thai chili, felaprítva, ízlés szerint kimagozva
2 fokhagymagerezd, zúzva
1 ek. halszósz
1 ek. szezámolaj
2 ek. méz
1/4 kígyóuborka, meghámozva, apróra kockázva
1 db újhagyma, felaprítva
4 ek. édes chiliszósz, elkeverve kb fél lime levével (érzésre, ízlésre)
egy gazdag marék korianderzöld, felaprítva
bors
kiegészítő köret: fehér párolt jázmin rizs


Elkészítés:

  • Egy tálban összekeverem a csilit, fokhagymát, korianderzöldet, halszószt, szezámolajat, kevés borsot és a mézet. Ebbe forgatom a halszeleteket, és hűtőben hagyom legalább 20 percet állni (vagy akár 8-10et, bár még sose próbáltam)
  • A pácolódás után a lazacot grillserpenyőben (vagy grillen) sütöm egyéni ízlés szerint, mindkét oldalán legalább addig, hogy a szélei karamellizálódjanak. Én személy szerint jól átsütöm, ha érintésre kemény, akkor veszem csak ki a serpenyőből.
  • Tálaláskor megszórom a halszeletet az uborkás hagyma keverékével, és a chili szószt kis tálkában teszem mellé.



Vietnami zöld papaya saláta



Technikai megjegyzés:

1. A zöld papaya szimplán éretlen papaya. Ha nincsen éretlen papaja, akkor éretlen mangóból pont ugyanannyira finom, Vietnámban is variálják (sőt ha jól emlékszem, ezen a konkrét fotón is mangóból készült). Itthon sokkal könnyebb éretlen, mint érett papaját/mangót kapni, nem kell speciális boltokba menni értük: előbbi a nagyobb Tesco-kban, Metroban is szokott lenni, utóbbi Aldi, Lidl, Sparban is jó eséllyel van.

2. A saláta elkészítéséhez kelleni fog egy julienne reszelő. Mindenki bízzon bennem, egy ilyen reszelő minden háztartásba elkél, ahol szeretik a salátákat, vagy a julient. :)

3. Kelleni fog egy sűrű szövésű, finom textil kendő, a papaja kifacsarásához, megint csak azt tudom mondani, hogy egy főzni szerető embernek egyszerűen kell egy ilyen a konyhába.


Hozzávalók 4 személyre:

400g zöld (éretlen) papaya vagy mangó (én két mangót vagy egy nagyobb papayát szoktam venni)
1-2 kisebb, zsenge répa lereszelve
1-2 újhagyma, felkarikázva
2 ek rizsecet
1 ek pirított szezámmag
egy marék friss mentazöld (és/vagy korianderzöld)
sósmogyoró
pirított hagyma (ikeában v aldiban lehet venni)


Öntethez:
2 gerezd zúzott fokhagyma (elhagyható)
1 csilipaprika, felaprítva
1 ek nádcukor
Fél lime leve
1 ek halszósz
1 tk szezámolaj



Elkészítés:
  • Az öntethez valókat mind alaposan összekeverem.
  • A papayát/mangót és a répát julienne reszelővel lereszelem, és elkeverem a rizsecettel.
  • A zöldségeket a szűrő textil közepére halmozom, batyut csinálok, és a batyu száját egyik kézzel vasmarokkal fogva, a másik kezemmel a batyut elkezdem csavarni, a hasát nyomorgatni és nagyon alaposan kipréselek annyi levet, amennyit csak tudok. Ha jól csináltuk, szinte száraz lesz a kifacsart papaya. A neheze készen is van.
  • A szezámmagot serpenyőben megpirítom.
  • A kifacsart zöldségeket tálba teszem, elkeverem az újhagymával, a szezámmaggal, és a mentával/korianderrel.
  • A salátát alaposan összeforgatom az öntettel, tálaláskor a hal mellé szedem, és megszórom a mogyoróval és a pirított hagymával.


Az egészet főtt natúr jázmin rizzsel tálalom.


2014. augusztus 5., kedd

A mojo-m és a sajtos rakott padlizsán (Melanzane parmigiana)


Jééééézusomdejó!!! Ez valami bődület jó lett. Ez valami brutális! Ennél jobbat még nem ettem! Kész, nincsvita, ezavilág LEGJOBB …..-ja!
Ti is ismeritek azt az ember típust, aki kb. minden alkalommal, amikor főz valami nagyon finomat, rögtön kikiáltja a világ vagy élete legjobbjának... :)
Nnna, én pont ilyen vagyok. Tigris jut az érzésről eszembe, az ő elsöprő lelkesedése. Ha nagyon jót főztem, akkor legszívesebben én is végigsprintelnék a lakáson és lendületből bukfenceznék párat örömömben.

Mert én akkor és ott tényleg úgy hiszem, hogy az a plafon, annál jobb nem lehet. Ilyenkor nem a szakácsi képességeimet tupírozom, egyszerűen csak átjárja minden sejtemet a színtiszta, nagybetűs BOLDOGSÁG. 

Kétségtelen előnye ennek a habitusnak, hogy az életem a világ legjobb ételeinek láncolata. Ugyanez a helyzet az utazással (mindig a legutóbbi a kedvenc, rendszeresen oda is költézné(n)k, azonnal), a legújabb pár cipővel (ebben nem mindig van egyetértés), a legutóbbi sorozattal vagy a legújabb tech kütyüvel.

Ebből kiindulva mondhatnám, hogy ez a blog pedig a világ legjobb receptjeit dokumentálja, de természetesen nem így gondolom, még akkor sem, ha visszaolvasva majd mindenről kijelentem, hogy brutális, mennyei, elképesztő, stb... (Ha már itt járunk, a világ legjobb recept gyűjteménye a Váncsa féle 2 kötet, ez meggyőződésem.) Minden receptem külön emlék, az életem darabjai, saját történettel, társuló emlékképekkel. Az elmúlt 7 évem, receptekbe fűzve. Nekem ettől bombajók, amellett, hogy tényleg csak olyat írok ide le, ami akkor és ott számomra a legjobb volt. J Amire valamiért emlékeznem kell.

Az elmúlt két évben szerencsénkre nagyon sok ilyen élménnyel gazdagodtam, ami idő és (blog)mojo híján lassan feledésbe vész, ezekből– ill. a kapcsolódó megviselt papírfecnikről - próbálok megmenteni most párat magunknak, a családi utókornak.

Mert ezek olyanok, hogyan olyanok. Az alkotás közben pedig talán a mojom is meglelem újra. :)

---

Kezdjük hát a pótlást az elmúlt nyarak egyik legkedvesebbjével, a parmezános rakott padlizsánnal.
Az eredeti neve Melanzane parmigiana, és rengeteg változata kering a neten. Az enyém szerintem a legegyszerűbb mind közül, pont ezért is esett erre a választás, hiszen anno a nyaralóban is elkészíthető, egyszerű receptet kerestem. Annyira bevált, hogy nincs igényünk komplikálni, ez már marad.

Nagyon egyszerű elkészíteni, és bár nem a 15 perc alatt kész kategória, túl sok macera sincsen vele, a sütő végzi a dolgát.
Mennyei. 



Sajtos rakott padlizsán (Melanzane parmigiana)

Hozzávalók (kb. 4 személyre)

3 db közepes padlizsán
2 db fokhagyma
1 rúd fahéj
2 doboz (2x400ml) passzírozott paradicsom
2 csomag mozzarella
1 bögrényi frissen reszelt parmezánsajt
2 marék friss bazsalikom
olaj, só, bors


Elkészítés:

  • A padlizsánt kb. fél centis szeletekre vágom, olíva olajba mártott szilikon ecsettel éppen csak megkenem, sóval meghintem, és száraz, nagyon forró serpenyőben puhára grillezem; fontos, hogy legyen puha, ez kb oldalanként 3-5 perc. (több körben fér csak a serpenyőbe, így ez a legidőigényesebb része a munkának
  • Miközben a padlizsán sül, a fokhagymát felaprítom, és közepesen lángon olajban megfuttatom, majd mellé dobom a fahéj rudat is, és kb 2 percig pirítom.
  • Mehet rá a paradicsomszósz. Hagyom főni, míg a padlizsánok sülnek, kb fél órán át. Végén szükség szerint sózom, borsozom.
  • Ha kész a szósz, félrehúzom a tűről, és a bazsalikomot beletépkedem, jól elkeverem.
  • Mozzarellát vékonyan felszeletelem.
  • A sütőtál aljába elegyengetek kevés szószt, erre jön egy réteg padlizsán, amit megsózok, borsozok. Rá pár szelet sajt, majd ismét a szósz, padlizsán, só, bors, sajt stb., ameddig van mit pakolni.
  • A legfelső réteg szósz lesz, erre egyenletesen rászórom a parmezánt, és így teszem 180 fokos (légkeverés) sütőbe, kb 30-40 percre.
  • Ha szépen megbarnult a sajt és sűrűn bugyborékol a szósz, készen s van.


Tálalás:

Szerintem érdemes várni 15-20 percet, mielőtt nekikezdünk enni, így jobban szelhető ill. nem égetjük szét a szájpadlásunkat.
A sűrű szaftja friss bagettal tunkolva az igazi, ill. én azért valami kis zöld salátát is szoktam keverni hozzá.



LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin