For Dummies p2: Mézes-kecskesajtos-padlizsános falatkák

A „for dummies” sorozat második versenyzője, 

ezúttal előétel/fingerfood kategóriában lépünk a kezdők ringjébe. 

 

Néha jó elpepecselni a konyhában, de ha hétköznapra esik a vendéglátás, nálam az elsődleges szempont a könnyű, gyors elkészíthetőség. (Merthogy az íz az úr, és nem szempont.) Ilyenkor szerény célkitűzésem, hogy legalább egy valami készüljön el időben, ezzel megelőzve, hogy a kopogó szemű vendégek a konyhapultot harapják ki éhségükben.  (Hm. Miért pont kopog a szeme valakinek az éhségtől? Ismeri valaki a mondás eredetét? Legyen már olyan jó, és vezessen ki a setétből…)

 

Ezeket a mézes-kecskesajtos-padlizsános minekhívjamok az ízek, illatok és látvány tökéletes egyensúlyát alkotják, kellőképpen villantós, és komolyan elronthatatlan; a minimum nagyon hálás fogadtatás borítékolható.

 

 

Mézes-kecskesajtos-padlizsános falatkák

 (ahonnan az ötlet származik)

Hozzávalók:

• 1 csomag előre elkészített levelestészta – mielőtt ennek láttán bárki anyázni kezdene (ahogy én szoktam az alaplétől), nagyobb szupermarketekben kapható, hűtőpultnál kersendő, Tante Anne (vagy valami Tante) a márkaneve. Mivel nekem van egy ilyen teljes mértékben alaptalan, velem született tésztagyúró parám, én mindig elvágom a tésztakészítés etapját, és a hűtőpulthoz járulok segítségért. Csodálatos találmány, trust me.
  
• 1 közepes méretű padlizsán
  
• 1 nagy fej lilahagyma
  
• 1 csomag (rúd) Sainte Maure kecskesajt  (nagyobb boltokban szintén mindenhol kapható)
  
• 1-2 szár friss kakukkfű
  
• 1 db tojás
  
• olívaolaj
  
• méz
  
• só, bors

Elkészítés:

 

• Sütőt 170 fokra állítjuk (légkeverés, vagy ha normál, akkor 180 fok).
  
• A padlizsánt apróra kockázzuk.
  
• 2-3 evőkanál olajat felhevített serpenyőbe öntünk, majd a padlizsánkockákat jól megforgatjuk benne. Sózzuk, és folyamatos ügyelés mellett puhára pirítjuk a zöldséget (max közepesen erős fokozaton). Ha útközben úgy érezzük, kezd égni, lehet alá önteni még egy kis olajat, aztán beforgatni, és fedő alatt tovább pirítani.
  
• Ha készen van, a frissen aprított kakukkfűvel és borssal megszórjuk, tálkában hűlni hagyjuk.
  
• A kiürített serpenyőben az aprított hagymát forró olajon megfuttatjuk, ha átlátszó, jók vagyunk, ezt is félrehúzzuk a tűzhelyről hűlni.
  
• A sajtot elővesszük, és kb fél centis karikákra vágjuk.
• A kész tészát kivesszük a hűtőből (fontos hidegben tartani, amíg csak lehet, mert kényes darab!) kigördítjük, és kb. 5x5 centis négyzethálót szabunk egy kés segítségével. Az így kapott szeletkéket sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük.
  
• Egy tojást felverünk, és a tésztalapocskákat gyorsan átkenjük vele (nem tragédia, ha kimarad, ettől csak a színe lesz szebb a megsült tésztának).
  
• Eztán jöhet a pakolászás. Először minden négyzetre teszünk egy kis hagymát, aztán halmozunk rá egy kevés padlizsánt, majd a kecskesajt karikával zárjuk a sort.
• Kb. 15-20 percig sütjük – addig, amíg a tészta egyenletes aranybarnára sül. (Érdemes figyelni a 15. perc után).
  

 

Ha kész, vegyük ki, és mindegyik lapka tetejére cseppentsünk egy kevés mézet. (Űűűűűűű de nagyon jó rá…) Ha már nem annyira forró, hogy kiessen a kezünkből, és szétégesse a szájpadlásunkat, tálalható is.

És hogyan tálaljuk?

Hát, lehet magában is enni, én is úgy adtam a lányoknak, de igazán nagyon villantós akkor lesz, ha salátára ültetjük. Én itt most rukkolaágyra fektettem, és körbelocsoltam  mézes-mustáros vinaigrette-el.

 

Mézes mustáros vinaigrette

1 kisaknál mézesmustárt (vagy 1 kk natúr mustár+1 kk méz) elkeverek 1 evőkenál (lehetőleg citromos) olívaolajjal, és két evőkanál fehérbor ecettel (muskotályosat használtam). Ha több kell, tessék felszorozni a mennyiséget. Pici só, frissen őrölt bors, és kész a világ  - szerintem - legfinomabb saláta dresszingje.

Sok sikert! :)